A veteményes tervezésének alapjai: Növénytársítás, vetésforgó, növényváltás

A veteményes megtervezéséhez éppen ideális az év eleje, ami a kertészkedés szempontjából egy nagyon nyugodt időszak, cikkünk további részében a tervezéshez szeretnénk segítséget nyújtani, a növénytársítás, vetésforgó, valamint a növényváltás rövid bemutatásán keresztül.

Ahhoz, hogy a veteményes a legtöbb termést hozza, valamint számunkra is egyszerűbb legyen a fenntartása, érdemes megismerkednünk az előbbi fogalmakkal, lássuk először, mint takar a növénytársítás.

Növénytársítás

A növénytársítás lényege, hogy úgy alakítjuk ki a veteményest, hogy az a lehető legoptimálisabb legyen mind a befektetett erőforrások, mind a terméshozam tekintetében. Ehhez a növények igényeit vesszük figyelembe, például a tápanyagigényt.

Egyes zöldségek javítják a talajt, míg mások kihasználják, emiatt figyelni kell rá, hogy a magas tápanyagigényű fajok ne akadályozzák egymást és talajjavító zöldségekkel társítsuk őket. A növénytársítással szorosan összefügg a vetésforgó fogalma is.

Vetésforgó

A növénytársításnál már érintettük, hogy az egyes növények tápanyagigénye eltérő, emiatt a talajra is máshogy hatnak. Az előbbiek alapján a zöldségeket három nagyobb csoportba sorolhatjuk:

· talajzsaroló növények: például a káposztafélék (fejes káposzta, kelkáposzta stb.)

· talajkímélő növények: például a salátafélék (fejes saláta)

· talajjavító növények: például a hüvelyesek (bab, borsó)

A vetésforgó lényege, hogy az egymást követő években nem termesztünk ugyanazon a helyen talajzsaroló fajokat, hanem talajjavító növényeket nevelünk.

Növényváltás

A növényváltás a vetésforgótól eltérően az adott éven belül történik, alapján a fajok és fajták eltérő tenyészideje jelenti. A növényváltás célja, hogy úgy tervezzük meg a kertet, hogy mindig ellásson minket friss terménnyel.

A tervezésben segítségünkre lehet, ha megismerkedünk a különféle tenyészidők hosszával és az adott kategóriába sorolható zöldségekkel:

Rövid tenyészidejű növények: a tenyészidő kb. 5-10 hét, leginkább a salátaféléket, és a káposztaféléket soroljuk ide, illetve ide tartozik pár rövid tenyészidejű hagymaféle is.

Közepes tenyészidejű növények: a tenyészidő kb. 10-15 hét, például a kemény levelű káposztafélék sorolhatók ide.

Középhosszú tenyészidejű növények: a tenyészidő kb. 15-20 hét, ide a gyökérzöldségeket soroljuk, mint a zeller, a cékla vagy a répafélék, illetve a gumós növényeket, mint a burgonyafélék és bizonyos hüvelyeseket is.

Hosszú tenyészidejű növények: a tenyészidő több mint 20 hét, ilyen növények a paradicsom, a paprika, a gabonanövények, mint a kukorica, a tökfélék és a hosszú tenyészidejű hagymafélék.

Most, hogy megismerkedtünk a fontosabb alapfogalmakkal, mutatunk néhány példát, az ideális növénytársításra.

A spenót talajtakaróként is kiválóan alkalmazható, érdemes mellé babot ültetni, így később árnyékolja majd. Az uborka mellé szintén remek választás a bab, mivel nitrogéntermő növény. A sárgarépa és a kapor már vetésnél egymás mellé kerülhet, mivel a kapor segíti a répa kelését.

Bízunk benne, hogy tanácsaink hasznosak lesznek a veteményes megtervezéséhez. Sikeres kertészkedést és bőséges termést kívánunk!

Kép forrása: Pixabay.com