Oktatóprogramok (régi oldal)

A veteményes tervezésének alapjai: Növénytársítás, vetésforgó, növényváltás

Napjainkban egyre többen kapnak kedvet a kertészkedéshez és a friss zöldségek termesztéséhez. A kertészkedés igazán örömteli tevékenység, azonban, ha nem előzi meg tervezés, könnyen kudarcba fulladhat, és elveheti a kedvünket a későbbi próbálkozásoktól.
A veteményes tervezésének alapjai: Növénytársítás, vetésforgó, növényváltás

A veteményes megtervezéséhez éppen ideális az év eleje, ami a kertészkedés szempontjából egy nagyon nyugodt időszak, cikkünk további részében a tervezéshez szeretnénk segítséget nyújtani, a növénytársítás, vetésforgó, valamint a növényváltás rövid bemutatásán keresztül.

Ahhoz, hogy a veteményes a legtöbb termést hozza, valamint számunkra is egyszerűbb legyen a fenntartása, érdemes megismerkednünk az előbbi fogalmakkal, lássuk először, mint takar a növénytársítás.

Növénytársítás

A növénytársítás lényege, hogy úgy alakítjuk ki a veteményest, hogy az a lehető legoptimálisabb legyen mind a befektetett erőforrások, mind a terméshozam tekintetében. Ehhez a növények igényeit vesszük figyelembe, például a tápanyagigényt.

Egyes zöldségek javítják a talajt, míg mások kihasználják, emiatt figyelni kell rá, hogy a magas tápanyagigényű fajok ne akadályozzák egymást és talajjavító zöldségekkel társítsuk őket. A növénytársítással szorosan összefügg a vetésforgó fogalma is.

Vetésforgó

A növénytársításnál már érintettük, hogy az egyes növények tápanyagigénye eltérő, emiatt a talajra is máshogy hatnak. Az előbbiek alapján a zöldségeket három nagyobb csoportba sorolhatjuk:

· talajzsaroló növények: például a káposztafélék (fejes káposzta, kelkáposzta stb.)

· talajkímélő növények: például a salátafélék (fejes saláta)

· talajjavító növények: például a hüvelyesek (bab, borsó)

A vetésforgó lényege, hogy az egymást követő években nem termesztünk ugyanazon a helyen talajzsaroló fajokat, hanem talajjavító növényeket nevelünk.

Növényváltás

A növényváltás a vetésforgótól eltérően az adott éven belül történik, alapján a fajok és fajták eltérő tenyészideje jelenti. A növényváltás célja, hogy úgy tervezzük meg a kertet, hogy mindig ellásson minket friss terménnyel.

A tervezésben segítségünkre lehet, ha megismerkedünk a különféle tenyészidők hosszával és az adott kategóriába sorolható zöldségekkel:

Rövid tenyészidejű növények: a tenyészidő kb. 5-10 hét, leginkább a salátaféléket, és a káposztaféléket soroljuk ide, illetve ide tartozik pár rövid tenyészidejű hagymaféle is.

Közepes tenyészidejű növények: a tenyészidő kb. 10-15 hét, például a kemény levelű káposztafélék sorolhatók ide.

Középhosszú tenyészidejű növények: a tenyészidő kb. 15-20 hét, ide a gyökérzöldségeket soroljuk, mint a zeller, a cékla vagy a répafélék, illetve a gumós növényeket, mint a burgonyafélék és bizonyos hüvelyeseket is.

Hosszú tenyészidejű növények: a tenyészidő több mint 20 hét, ilyen növények a paradicsom, a paprika, a gabonanövények, mint a kukorica, a tökfélék és a hosszú tenyészidejű hagymafélék.

Most, hogy megismerkedtünk a fontosabb alapfogalmakkal, mutatunk néhány példát, az ideális növénytársításra.

A spenót talajtakaróként is kiválóan alkalmazható, érdemes mellé babot ültetni, így később árnyékolja majd. Az uborka mellé szintén remek választás a bab, mivel nitrogéntermő növény. A sárgarépa és a kapor már vetésnél egymás mellé kerülhet, mivel a kapor segíti a répa kelését.

Bízunk benne, hogy tanácsaink hasznosak lesznek a veteményes megtervezéséhez. Sikeres kertészkedést és bőséges termést kívánunk!

Kép forrása: Pixabay.com

Kapcsolódó cikkek

Büntetés helyett meditációval nevelik a gyerekeket egy amerikai iskolában

Eredményes a módszer: büntetés helyett meditációval nevelik a gyereket egy amerikai iskolában

Évek óta alkalmazza az amerikai iskola ezt az újszerű technikát. Az eredmények önmagukért beszélnek.

4 szülői mondat, ami nem hagyhatja el a szánkat

4 szülői mondat, ami nem hagyhatja el a szánkat

A szülő szeretné a legjobbat kihozni a saját gyermekéből. Azonban léteznek olyan szülői mondatok, amelyek soha, semmilyen körülmények között nem hangozhatnak el. Mutatjuk is, melyek ezek!

Iskolafóbia Kitalált vagy igenis létező betegség

Iskolafóbia. Kitalált vagy igenis létező betegség?

Az iskolafóbia nagyon is egy létező jelenség. Mit tehet a szülő? A cikkben mutatunk néhány ötletet, amely segíthet a gyermeknek, hogy leküzdje az iskolafóbiát.