Ennyiben határozzák meg gyermekkori kötődéseink a párkapcsolatainkat
Felnőttkori kapcsolataink – legyen az párkapcsolat, vagy barátság – minőségét gyakran meghatározzák a gyermekkorunkban elsajátított kötődési mintázatok. Az önismereti munka fontos része, hogy megállapítsuk, ránk melyik kötődési típus a jellemző, ezáltal fejleszthetjük kapcsolatainkat, azok minőségét és mélységét is.
John Bowlby pszichiáter, pszichoanalitikus képzettségű pszichológus munkásságának veleje mindössze egy tételmondatban összefoglalható: a felnőttkori kapcsolataink minőségét meghatározzák a gyermekkorban elsajátított kötődési mintázataink. A pszichológia fejlődésével Bowlby elgondolása nem állt meg ennyiben, hiszen pályatársai szerint a gyermekkori tapasztalatok rányomják bélyegüket a felnőttkori, különösképp a romantikus kapcsolatokra, így nagy befolyással bírnak, lényegében meghatározzák azok minőségét. A gyermekkorban kialakított érzelmi mintázatok afféle keretrendszerként szolgálnak az egyénnek a kapcsolatokban való eligazodásban, hiszen lényegében ezek irányítják az érzelmeket, gondolatokat és elvárásokat a lelkünkben.
A biztonságos kötődés
Az ideális csecsemő tökéletes keretrendszerének kialakításához egyszerű képlet vezet: fontos, hogy a szülő érzékenyen és felelősségteljesen legyen jelen a gyermeke életében. Ez azt jelenti, hogy a gondviselő értő odafigyeléssel reagál a kicsi szükségleteire, s időben kielégíti azokat. A biztonságos kötődésben cseperedő gyermekek felnőtt korukban képesek a bizalmi kapcsolatok kialakítására, azok bensőségesek és általában pozitív légkör lengi őket körbe. Nem okoz gondot számukra az ismerkedés, egészséges önértékelésüknek és önbizalmuknak hála képesek a hosszú távú elköteleződésre.
Felnőttkori kapcsolataink minőségét meghatározzák a gyermekkorban elsajátított kötődési mintázataink
Az ambivalens kötődés
Előfordulhat, hogy a szülő viselkedése nem feltétlenül következetes a gyermekneveléssel kapcsolatban: van, hogy figyelmes és gondoskodó módon áll a gyermekhez, máskor érzéketlenül elfordulnak tőle. Az effajta viselkedés következtében a csesemő általában nem érzi magát biztonságban, mivel nem lehet biztos abban, a szülő vajon melyik arcát mutatja majd felé az adott szituációban. Az ilyen szellemben nevelkedő gyerekek általában gyanakvók és bizalmatlanok lesznek felnőtt életükben, s ugyanez jellemzi majd a párkapcsolataikat is.
Ha szívesen olvasnál a további kötődési típusokról, keresd fel a Colore.hu oldalát!
