Oktatóprogramok (régi oldal)

Miért ne vegyél olcsó, de új laptopot

Bár sokan gondolkodnak még mindig úgy, hogy ami olcsó, az csakis bóvli lehet, ez ugyanúgy egy teljesen téves feltételezés, mint amikor fordított esetben két termék közül kizárólag azért döntünk a drágább mellett, mert az biztosan jobb lesz, mint az olcsóbb.
Miért ne vegyél olcsó, de új laptopot

Persze ugyanezek a prekoncepciók a használt és az új termékek közötti örök kérdésben is ugyanúgy jelen vannak, cikkünkben pedig most azt fogjuk majd bemutatni, hogy a laptop vásárlásba miért ne ezen kérdések, hanem például az ár/érték arány ismeret vagy a célterülettel kompatibilis hardveres specifikációk alapján vágjunk bele.

Sajnos a rosszul meghozott vásárlói döntések sokszor nem csupán csalódásokhoz és filléres anyagi veszteséghez, hanem rosszabb esetben akár nagyobb mennyiségű, ablakon kidobott pénzekhez is vezethetnek. Ez különösen igaz a műszaki és a szórakoztató elektronikai cikkek esetén, azok ugyanis már közel sem filléres tételek, így pedig az anyagi kockázat is jócskán magasabb. Mivel a laptopok is pontosan ebbe a szegmensbe tartoznak, a különböző hardverek sűrűjében pedig laikusként akár egy pillanat alatt is el lehet veszni, a döntést célszerű bizonyos szempontokat szem előtt tartva meghozni.

Pontosan milyen területre, milyen célhoz keresünk laptopot?

Laptop vásárlás előtt mindig tegyük fel magunknak az első és legfontosabb kérdést, miszerint: “pontosan mire is akarjuk majd használni az adott laptopot?”, majd próbáljuk meg ezt a lehető leghatékonyabban definiálni magunkban. Fontos kérdés, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy gamingre, grafikai munkára, tervezésre, videovágásra, stb. keresünk-e laptopot vagy mondjuk általános és/vagy multimédiás teendőkre, esetleg csak böngészni. Előbbiek esetén értelemszerűen csakis a teljesítményorientált, VGA-s megoldások jöhetnek szóba, utóbbiak esetén viszont az erős hardver vagy a nagyobb kijelzőméret nem, hanem inkább a mobilitás, a könnyen hordozhatóság (méret, súly, stb.) a szempont.

Mekkora kijelzőre van szükségünk?

Bár az üzleti szériában főként a 13.3”-as és a 14”-es megoldások a jellemzőek, gamingre vagy tervezői, modellezői munkákra ugyanakkor a 15.6”-os modellek a preferáltak. Általános vagy multimédiás teendőkre, esetleg böngészésre pedig szintén a 13.3” - 14” közötti laptopok a javasoltak. Persze vannak még ezek alatti vagy feletti darabok is (12.5” vagy 17.3”), nagy általánosságban azonban inkább a 13.3” és a 15.6” közötti konfigurációk a legkelendőbbek. Ez pedig ugye célterület függő, ezért is fontos már jó előre tisztában lennünk azzal, hogy mire is akarjuk majd az új gépet használni.

Mennyire fontos számunkra a processzor teljesítménye?

Teljesen érthető módon sokan már a processzor kérdésénél elakadnak, hiszen elvesznek a különböző gyártók, generációk, mag számok és gigahercek rengetegében. Egyáltalán nem törvényszerű, hogy egy i3-mas Core processzor mérföldekkel gyengébb legyen egy Core i5-nél, legalábbis abban az esetben biztosan nem, ha egymástól eltérő generációs (például az i3 11. generációs, az i5 pedig bőven ez alatti) CPU-król van szó. Ha teljesen elveszettnek érezzük magunkat, érdemes akár külföldi, akár pedig hazai review-kat, összehasonlító teszteket is átböngészni és az eredmények ismeretében az általunk preferált megoldást választani.

Mennyi memóriára van szükségünk?

Régebbi konfigurációk esetén még elő-előfordulhat, hogy például 2GB memóriával rendelkező géppel találkozunk, ám már az is egyre kevésbé jellemző, hiszen azért a laptopokat nagy általánosságban illik legalább 4GB-tal áruba bocsátani. Amennyiben ez alatti konfiggal találkozunk, még akkor sincs minden veszve, hiszen, ha az adott laptop bővíthető, kérhetünk bele plusz memóriát. A memória állomány mérete egyébként főként az egymással párhuzamosan futtatott feladatok esetén fontos, hiszen például minél több tabot nyitunk meg a böngészőben egy időben, minél több programot futtatunk párhuzamosan, annál kevesebb lesz a rendelkezésre álló memória egység. Azt pedig úgyis észrevesszük majd, ha a gépünkben található memória állományt egyszercsak “kinőttük”, ilyenkor ugyanis a feladatok teljesítése, az alkalmazások betöltése, a párhuzamosan futtatni kívánt böngésző ablakok megnyitása egyre nyögvenyelősebben, lassabban és akadozva megy majd a gépünknek.

Mekkora legyen a háttértár?

Az, hogy mennyi háttértárra is van szükségünk, egyéni preferencia kérdése. Van, hogy egy 256GB-os SSD is elég, van, hogy az 1TB is kevés. Egy biztos, lehetőség szerint válasszunk SSD-s készüléket, esetleg cseréltessük a benne lévő HDD-t arra, a hagyományos merevlemezek, az SSD-k térnyerésével és fejlődésével arányosan ugyanis már napra-napra idejüket múlttá válnak. A témáról bővebben az alábbi cikkben olvashatsz.

Kapcsolódó cikkek

Iskolafóbia Kitalált vagy igenis létező betegség

Iskolafóbia. Kitalált vagy igenis létező betegség?

Az iskolafóbia nagyon is egy létező jelenség. Mit tehet a szülő? A cikkben mutatunk néhány ötletet, amely segíthet a gyermeknek, hogy leküzdje az iskolafóbiát.

Vekerdy Tamás szavai ma is aktuálisak

3 Vekerdy Tamás interjú, amit érdemes még manapság is elolvasni

A felnőttekkel ellentétben a gyerekek sosem untatták a neves pszichológust, akinek korábbi interjúit ma is érdemes elolvasni.